Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Malév

 
 
 
 
   
   
   
   
   
   
   
 
   
   


 Malev Hungarian Airlines logo.png

Története 

A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Liszunov Li–2-es utasszállító repülőgép Romániából valamint később egy háromszemélyes Polikarpov Po–2-es taxi-repülőgép, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is Budaörsön volt.

A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.

A fájlhoz képjegyzet tartozik
A Malév képviselete a Lurdy ház épületén belül
(Budapest, 1097, Könyves Kálmán körút 12-14.)
A Malév Petőfi Sándor utcában (Budapest) található utazási (Malév Air Tours) és jegyirodája
Il–18-as a repülőskanzenben, Ferihegyen

A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot az akkori „nyugat” felé. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az AmszterdamBudapestKairó járat keretén belül. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az új Iljusin Il–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egy Iljusin Il-18-as volt 1966. február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt.

1968. december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tupoljev Tu–134-es. A gép a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy – HA–LEC lajstromjelű – Boeing 737–200-as volt, 1988 novemberében. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER HA–LHA lajstromjelellel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.

2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, ami az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.[6]

A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)

Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)

A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.

Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban.[7]

Központi reptere a Ferihegyi repülőtér volt, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltetett járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indított több célállomásra charter járatokat.

A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette.

A Malév jelenlegi logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, Presser Gábor szerzeménye.


2010. március 10-én a Vnyesekonombank kifizette azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amelyet az Aribridge által a 2007-ben állami tulajdonban maradó vagyuntárgyak után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek fizetendő bérleti díjakra vállalt.[11][12] 11-én a Malév jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentették, és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, amiből 25,36 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jegyzett, ezáltal a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt.

Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen.[13][14] A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.

Mivel az EU törvényei tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről.[15] 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie. Azonban a magyar kormány ezügyben a légitársaság 2012. február 3-i üzemképtelenné válásáig nem tett érdemi lépéseket.[16]

2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között; összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás viasszatérítésére kötelezte a Malévot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást.[17][18][19][20] Befektető ilyen körülmények közt nem érkezett, az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki, a leállás rendezett formában történő levezénylésére. A beszállítók egymás után előre követelték a szolgáltatásuk ellenértékét, 2012. február 3-án hajnalban a Boeingeket lízingelő cég Tel-Avivban lefoglalta a MALÉV ott tartózkodó egyik gépét, mivel a társaság nem fizetett előre. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, Boeing-flottájának nagy részét a bérbeadó ILFC amerikai lízingcég visszavitette az írországi Shannon repülőtérre.[21][22][23][24] „Szárnyakat adunk álmainknak” címmel 2012. február 7-én országos gyűjtésre való felhívást tett közzé a Közösség a Magyar Nemzeti Légitársaság Megőrzéséért civil kezdeményezés, melyben a magyar állampolgárok 1000 HUF-os tulajdonrész-jegyet vásárolhatnak, így nyújtva tőkét egy új légitársaság, a Magyar Nemzeti Légiforgalmi Vállalat, MANLÉV létrehozásához.[25][26]

Code-share partnerek [szerkesztés]

A Malév európai úticéljai.

██ Saját úticélok

██ Code-share úticélok


   

Légiflotta 

A Malév a 2003-ban megkezdett programján belül lecserélte klasszikus Boeing 737-esekből álló gépparkját az új generációs (NG) 737-es repülőgépekre. Mára a Malév a világ egyik legfiatalabb flottájával rendelkezik.Az első Boeing 767–300ER 2007 tavaszán érkezett meg a KLM-Royal Dutch flottájából, mely addig a PH-BZM lajstromot viselte, de megérkezése után HA-LHC lajstrommal kezdte meg szolgálatát a Malév flottájában.2008 és 2009 között az összes Boeing 767-est kivonta a Malév a flottájából. A Malév rövidtávú járatain is ideiglenesen szűkíti gépparkját, melyeket jelenleg Fokker 70-esekkel és CRJ–200-asokkal teljesít. A CRJ–200-asok sorsa eladásra ítéltetett a vezetőség által, melyekből egyet már el is adtak Szudánba, ahol egy ottani olajcég dolgozóit fogja szállítani. További 2 CRJ eladásáról már megállapodtak a dániai Cimber Air-rel. Ezen gépek helyettesítésére a Malév a közeljövőben Q 400-as turbóprop gépeket fog forgalomba állítani. Jelengleg 1 CRJ-vel és 5 Fokkerel rendelkezik a Malév. A légitársaság 2009-ben, a Párizs melletti Le Bourget-n megrendezett légiközlekedési iparági kiállításon, 30 db Szuhoj Superjet 100 típusú repülőgép megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója, és Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója. A SuperJet International, a tervek szerint, 2011-ben szállítja az első ilyen típusú repülőgépet, majd ezt követően minden évben 6 géppel bővül a géppark.[29]

2011-ben a Malév alapításának 65. évfordulója alkalmából a légitársaság egyik, Bombardier Q400 típusú turbolégcsavaros repülőgépét a korábbi, 60-as éveket idéző Malév festésmintával látták el. A HA-LQD lajstromú, retro festést viselő repülőgépet 2011. február 4-én mutatta be a Malév. 2012 februájában, a leállás után valamennyi lízingelt gépét, visszaszolgáltatta a tulajdonosának.

Malév Flotta
Típus Darabszám Utaskapacitás Megjegyzés
Boeing 737-600 6 109
Boeing 737-700 7 121
Boeing 737-800 5 168
180

Bombardier Dash 8 Q400 4 72
Összes: 22
Utoljára frissítve: 2011. január 1.
A Malév első turbólégcsavaros Bombardier Q400-as repülőgépe a HA-LQA felszállás közben
A Malév jelenlegi (2011) legnagyobb utasszállító repülőgépe a Boeing 737-800-as típus felszállás közben
A Malév HA-LOE lajstromjelű Boeing 737-600 típusú repülőgépe Ferihegyen, útban a kifutópálya felé

Balesetek és repülőesemények

  • 1961. augusztus 6-án a Malév Douglas DC-3 típusú repülőgépe (HA-TSA) városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba került, és Zuglóban, az Erzsébet királyné és a Lumumba (Róna) utca kereszteződésénél lezuhant. Huszonhárom utas, a négy főnyi személyzet és három járókelő meghalt. Az eset után Budapesten leállították a sétarepüléseket. (A szemtanúk szerint a 3 "járókelő" valójában három kisgyerek volt, akik az egyik ház udvarán játszottak. A Róna u. 224 falán emléktáblát helyeztek el.)
  • 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe (HA-MOD) Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhant, a nyolc fős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
  • 1971. augusztus 28-án az egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgép (HA-MOC) Koppenhága közelében a tengerbe zuhant, csak hárman élték túl a szerencsétlenséget. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza.
  • 1971. szeptember 16-án az egyik Tupoljev Tu–134A típusú repülőgép (HA-LBD) Kijev/Boriszpol (ma: Boriszpil) mellett katasztrófát szenvedett, 41 utas és a személyzet életét vesztette.
  • 1975. január 15-én Ferihegyen lezuhant a Malév egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe (HA-MOH). A gép kilenc fős személyzete életét vesztette.
  • 1975. szeptember 30.Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es járata (egy Tupoljev Tu–154) (HA-LCI) a fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel. (Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak.) [30][31]
  • 1977. szeptember 21. – a Malév egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgépe (HA-LBC) Bukarest/Urziceni leszállás közben katasztrófát szenvedett, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas az életét vesztette.
  • 1981. október 21. – az egyik Tupoljev Tu–154B típusú repülőgép (HA-LCF) a prágai repülőtéren leszállás közben kettétört.
  • 2000. július 4. – A Malév egyik Tupoljev Tu-154 típusú repülőgépe (HA-LCR) behúzott futóval ért földet Szaloniki, Görögország repterén. A személyzet hibás megközelítés miatt időzavarba került, így elmaradt az ellenőrzőlista (check-list) felolvasásának befejezése és a futónyitás. Az átstartolást rádiófigyelmeztetésre kezdték meg. A gép így is közel 400 métert csúszott a pályán, de még nem lépett működésbe az ún. hasraszálló rendszer, amely egyébként ilyenkor leállítja a hajtóműveket is. A sérült gép második leszállási kísérlete a fékszárnyak sérülése ellenére sikeres volt.[32] Személyi sérülés nem történt, de a repülőgépben kb. 2 millió $ kár keletkezett, így a gépet a Malév a Szaloniki repülőtérnek ajándékozta; azon a helyi reptéri tűzoltóság gyakorlatozik.
  • 2006. január 6. - A Malév 671-es járata (egy Boeing 737-600) landolás után a pálya elhagyásakor lecsúszott a vizes gurulósávról, majd egy füves területen állt meg. A gépen tartózkodó utasokat biztonságosan leszállították. Senki sem sérült meg, a gép is sértetlen maradt.
  • 2010. szeptember 21. - A Malév HA-LOF lajstromjelű B737-600 típusú repülőgépe a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben összeütközött egy madárral ezért a kapitány a felszállás megszakítása mellett döntött. A felszállás megszakítása és az intenzív fékezés következtében a futóművek felhevültek, ezért a repülőtéri tűzoltők több kocsival is kivonultak a repülőgéphez, amely Isztambulba tartott volna. A 95 utas és 5 fős személyzet közül senki sem sérült meg, tűz nem keletkezett.
  • 2011. június 25. - A Malév HA-LOC lajstromjelű, B737-800 típusú repülőgépének farokrésze leszállás közben a futópályának csapódott Heraklion repülőterén. Az MA906-os, Budapest és Heraklion közötti charter járatot teljesítő repülőgép fedélzetén összesen 187 fő tartózkodott. A leszállás végül sikeres volt, a pilóták a repülőgéppel biztonságban földet értek, személyi sérülés nem történt. A Boeing 737-es farokrésze a futópályához csapódást követően azonban komolyan megsérült. A sérült szerkezeti elemek kijavítását a helyszínen, Heraklionban (Görögország) kellett elvégezni.